Starship Troopers

Hát, a Starship Trooperstől kicsit többet vártam, ahogyan a filmre emlékeztem, sokkal több volt benne az önirónia, mint az alapjául szolgáló könyvben. Látszik, hogy egy katona írta: végletekig idealizálja a hadsereget, az egyéb területek alig kapnak helyet és időt a történetben. Nem ismerjük meg igazán a társadalmat, az elveit, és hogy miért is éri meg szavazójogot kapni. Ettől függetlenül szimplán olvasmánynak jó volt, magával rántott – még úgy is, hogy néha fárasztóak voltak a magyarázó részek, főleg akkor, amikor azokat szereplők szájába próbálta meg adni az író. Az újraolvashatóságát megkérdőjelezem, a filmet meg valamikor a közeljövőben megnézem újra, mégiscsak na. Nemrég adták a Bem-ben, kicsit sajnálom, hogy nem mentem el végül.

Most akkor back to Pratchett – a Mágia fénye.

Level up?

Azt hiszem, akkor leszek képes egy szinttel feljebb lépni a saját magam építésében, amikor ki tudok iktatni olyan kártékony mechanizmusokat, mint például egy előreláthatóan pozitív esemény előzetes és kitartó megkérdőjelezése olyan indokokkal, mint “áh, olyan nincs” vagy “bizonyára rosszul látom”. Nem mintha ezeknek ne lenne létjogosultsága sokszor, de néha igen szép lábonlövést eredményeznek.

Shift

Utód 1.0 viharos gyorsasággal eltűnt (tudtuk, de akkor is), Utód 2.0 ma már ott is volt velünk. Ez némileg megnyugtató, főleg, hogy nagyon tevékeny volt már az első napon (és külön öröm, hogy felismerte a Pegasust, ami a hátterem bent). Jövő héten még biztosan nem lesz váltás, de utána már talán.. azért szombaton azt hiszem, erre is iszom.

What a mess

A tegnapi blót végül egész jól sikerült, bár néhol szétesett dolog, de szerencsére nem omlott össze teljesen. Jól esett megint a népekkel lenni, volt pár új arc is, jól éreztem magam.

Az utóbbi napokban megmagyarázhatatlanul halott vagyok testileg és szellemileg. Nem tudom, hogy ez az időjárásváltozás hozadéka, vagy valami egyéb. Mindenesetre a fejfájás második napja nem akar békén hagyni, pedig ideje lenne már.

…és hogy milyen elképesztően irritáló tud lenni, amikor szeretnél kifejezni valamit pontosan, de többszöri próbálkozásra is vagy túl sekélyes lesz az eredmény, vagy annyira bonyolult és félreérthető, hogy inkább félredobod.

Napóleon

Természetes, hogy végül a Zs opció, az Állatfarm lett belőle, de ha már az 1984 megvolt, érdemesnek tűnt nekiállni. Még pár oldal hátravan, de nagyon érdekes, hogy míg az 1984 a személy tragédiája, az Állatfarm a rendszeré. Ez utóbbit kötelezővé tenném középiskola vége felé.

Nem egészen tudom, mi folyik most bent a cégnél, mert az utódjelöltemmel kapcsolatban a vezetők talán kevésbé vannak megelégedve – viszont lassan itt a hónap vége. Azóta sem kaptam pontos visszajelzést arról, hogy végül is mikor lesz az átállás. A napokban azért csak kiderül valami. Eh.

1984

Hazafele a vonaton befejeztem az 1984-et. Nos, tényleg elég depresszív a regény, nagyon érdekes megfigyelni, hogyan képes azonosulni az olvasó a főszereplővel, és végső soron hogyan műveli ugyanazt a szerző az olvasóval, mint O’Brien Winstonnal.

A következő vagy újra Pratchett (boldogság?), vagy Starship Troopers (újabb disztópia. Vagy mi).

Tsalád

Néha vannak kétségeim a családunk szerkezeti integritásának stabilitása kapcsán, mert hát vannak itt problémák bőven, de ez valószínűleg minden egyes hasonszőrű embercsoport kapcsán várható. Néha egészen elképesztően idegesítőek tudnak lenni egyes tagok megmozdulásai (ezeknek a nagyrészét én mondjuk lassan kitaszítottként fogom kezelni), azonban szerencsére vannak olyan események is, amikor már-már tökéletes az összhang. Ilyen volt a mai is.

Voltak kétségeim, amikor elkezdtük szervezni ezt a születésnapi összeröffenést. Mostanában sajnos nagyon megritkultak az olyan események, amikor a család 5-6 tagjánál többen össze tudunk gyűlni – és sajnos egyre inkább rá kell ébrednünk, hogy a társaság bizony cserélődik. De most szerencsére sikerült ez a bravúr, sokan voltunk, jól éreztük magunkat 2 és 80 év között, új tagokat is köszönthettünk, szóval megvolt minden, ami kell egy hangulatos estéhez. Ezek szerencsére elnyomták az amúgy elő-előbukkanó kellemetlen felhangokat, szóval most örülök ennek. Fontos a család. És most miután halálra zabáltam magam, és ittam is egy csekélykét, az este hátralevő részét kókadozva, csíkba szűkült szemmel és teljes lelki békében óhajtom eltölteni.